Szakcikkek

Romhányi József

Egy szú végrendelete

Egy szú beszorult a hokedli lapjába,

ráült a szakácsnő százszor is napjába.

És jött a baj csőstül. Még a tetejébe

Az asztalos szöget ütött a fejébe.

Néha percekig már percegni sem tudott

Végül hát megírta e testamentumot:

  - A nagy hármasszekrényt, mely koromszín, ében,

  özvegyemre hagyom, járjon feketében.

  Ha a gyászhét letelt, s férjhez megy ismét,

  ne maradjon jussa tőlem, csak a kisszék.

  Fiam, ki kalandos, regényes, mint atyja,

  a nagy mahagóni könyvszekrényt bújhatja.

  Kerülje a drámát, bölcseleti művet,

  mert a nehéz könyvek szétnyűvik a nyüvet.

  Lányom, ki szégyent szégyennel tetézett,

  s lezabipetézett,

  kint éljen eztán,

  a szemétládában, kegyelemdeszkán.

  Végül az anyósom. - Megérdemli nagyon:

  rá a vadonatúj, szép csőbútort hagyom.

SEGÉDLET

A faanyagvédelem, a faanyagvédőszer gyártás és forgalmazás jogi szabályozása az Unióban és Magyarországon c. cikkhez

BETÜSZAVAK, RÖVIDÍTÉSEK

ADR         Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Road = Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás. A veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szóló első egyezmény 1890-ben jött létre. Az ADR egyezményt az európai országok kötötték 1957-ben Genfben, amelyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az ADR a veszélyes árukat nemzetközileg egységes áruosztályokba sorolja, és a veszélyesség mértékétől függően más-más szabályokat ír elő. Rögzíti az áru csomagolásának módját, Meghatározza, hogy egy szállítójárművel mekkora rakomány szállítható. Pontos előírásokat tesz a csomagok - és az azokat szállító járművek - azonosítását segítő veszélyességi bárcák használatára. Meghatározza az útvonal kijelölésének irányadó elveit, a jármű vezetőjének feladatát az áru átvételekor, leadásakor és baleseti szituációkban egyaránt.

BM-GKM-KvVM
                  Belügyminisztérium - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium –  Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
 
CAS        Chemical Abstracts Service, a vegyi anyagok azonosítására szolgáló  
                regisztrációs szám. Az American Chemical Society által üzemeltetett  
                intézmény, székhelye Columbus, Ohio, USA.
 
CEN        Comité Européen de Normalisation, Európai Szabványügyi     
                Bizottság.
 
CEN/TC  CEN/ Technical Committee, CEN Technikai Bizottság
 
DDT         Diklór-difenil-triklóretán. Nagy hatású rovarölőszer, de a  
                melegvérűek szervezetében felhalmozódva súlyos károkat okoz.
 
DIN         Deutsches Institut für Normung. Német Szabványosítási Intézet          
               A rövidítés a német nemzeti szabvány megjelölésére szolgál.
EC szám, vagy EK szám, vagy EINECS szám:
                                  European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances 1981. szept. 18-tól az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke. Az EINECS-ben szereplő valamennyi anyag rendelkezik azonosító kóddal (röviden EC, vagy EK számmal).
 
EK          Európai Közösség
               (2009. november 30-ig EK, majd 2009. december 1-től EU, azaz
                Európai Unió)
EN          Euro Norm, Europen Standard, euro szabvány Európai Szabvány
                                 Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), által koordinált szabványosítási rendszer. Célja az európai kereskedelmi akadályok felszámolása az európai ipar és a fogyasztók érdekében. A szervezetnek tagja 31 van. A közös szabvány érdekében az összes tagországban minden korábban érvényben volt, de az EN szabvánnyal ellentétes nemzeti szabványt visszavonnak, így elérhetik, hogy a termékek sokkal szélesebb piacokra is eljussanak és alacsonyabb fejlesztési és tesztelési költségek jelentkezzenek.
 
    ENSZ     Az Egyesült Nemzetek Szervezete, röviden ENSZ (angol rövidítése UN(O) nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. A második világháború után, 1945-ben a Népszövetség utódjaként azzal a céllal alapították, hogy megelőzzék a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására. A tagországok száma jelenleg 192, beleértve csaknem az összes elismert független államot. A nemzetközi területnek számító New York-i székházából az ENSZ különleges ügynökségei anyagi és közigazgatási ügyekről döntenek.
 
ENV        Európai előszabvány
 
ETA        European Technical Approval, Európai Műszaki Engedély. 
                                Az Európai Unió tagállamai által létrehozott, a jóváhagyó szervezeteket összefogó, az építési termék irányelv rendelkezései szerint a Műszaki Engedélyezés Európai Szervezete (European Organisation for Technical Approvals, EOTA) adja ki.
                   ETAG    Útmutatók, amelyeket a Műszaki Engedélyezés Európai Szervezete (European Organisation for Technical Approvals, EOTA) Munkacsoport állított össze. Az építésben használt készletek (alkatrészek, szerkezetek) teljesítőképességi követelményeit, teljesítőképesség vizsgálatára használt igazolási módszereit, a rendeltetésszerű felhasználás során tanúsított teljesítőképességének értékelési módszereit és a készletek feltételezett tervezési és építményekbe történő beszerelési feltételeit állapítják meg. Azokkal az épületként értékesített ipari úton készített készletekkel foglalkoznak, amelyek sorozatgyártásra szánt előre tervezett és előre-gyártott alkotóelemekből állnak. Ezek az ilyen készlet tartalmával kapcsolatos minimális követelményeket határozzák meg.
 
ESzCsM-FVM-KvVM
                Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium –
                Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium –  
                Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
                  ETTSZ   A magyarországi Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat.
                     ÉME        Építőipari Műszaki Engedély. A dokumentummal az építési célú termék adott célra való megfelelőségét igazolják. „Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól” szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet alapján készült vizsgálatokon alapuló engedélyt az ÉMI adja ki.
ÉMI        Építési Minőségellenőrző és Innovációs Kht. Építési termékszerkezetek vizsgálatára, minősítésére szakosodott magyar intézet.
 
ÉVM       Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium
 
FM          Földművelésügyi Minisztérium
 
                  GHS         Tágabb értelemben a GHS, vagyis a Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere az ENSZ új besorolási rendszere. Szűkebb értelemben az anyagok és keverékek (korábban: készítmények) osztályozását, címkézését és csomagolását szabályozó rendelet, az 1272/2008/EK számú rendelet, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án fogadott el. Az Európai Közösség minden tagállamára érvényes szabályozás 2009. január 20-án lépett hatályba és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek (67/548/EGK és 1999/45/EK) helyébe lép. A célja, a veszélyes anyagok azonosítása, a felhasználók informálása a veszélyekről a biztonsági adatlapon és a címkén feltüntetett standardizált szimbólumok és mondatok segítségével.
HCH        Hexaklór-ciklohexán. Klórozott szénhidrogén. Radikális rovarölőszer, 
               betiltásáig faanyagvédő szerek hatóanyagaként használták.
               Az emberi szervezetből nem ürül ki, és súlyos károkat okoz.
 
ICS         International Classification for Standards, Szabványok Nemzetközi
               Osztályozása.
 
MÉM      Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
MSZ        Magyar szabvány
 
MSZT      Magyar Szabványügyi Testület
 
MSZT/MB   az MSZT/Működési Területéhez tartozó Bizottság
 
MT          Minisztertanács
 
OKBI      Országos Kémiai Biztonsági Intézet
 
OTÉK     Országos Településrendezési és Építési Követelmények
 
OTH       Országos Tisztifőorvosi Hivatal
 
ÖTM       Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
 
"Ü” Überwacht   Azon építőipari termékek jelölésére szolgál, amelyek a német Építési Szabályzatban közzétett műszaki előírásoknak megfelelnek, vagy amelyek alkalmazása általános építésfelügyeleti engedélyhez, általános építésfelügyeleti vizsgálati tanúsítványhoz, vagy eseti engedélyhez kötött. Az ilyen termékeket „Ü” jellel látták el.
 
„R”        „Risk” a veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló mondat.
RAL        Német Minőségbiztosító és -tanúsító Intézet.
REACH Registration, Evaluation, Authorisation and restriction of Chemicals.
                                 A REACH rendszert az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kezeli. A Helsinkiben székelő ügynökség fogja össze a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, engedélyezésére és korlátozására irányuló folyamatokat annak érdekében, hogy ezek egységesen menjenek végbe az Európai Unió egész területén. A REACH által jelzett folyamatok célja, hogy kiegészítő információkkal szolgáljanak a vegyi anyagokról, biztosítsák azok biztonságos használatát és egyúttal az európai vegyipar versenyképességét. Döntéseinek meghozatala során az ügynökség a rendelkezésére álló legmegbízhatóbb tudományos és technikai adatokat és társadalmi-gazdasági információkat veszi figyelembe. Az ECHA vegyi anyagokkal kapcsolatos tájékoztatást, illetve technikai és tudományos tanácsadást is biztosít. A lehetséges vizsgálati lehetőségek felmérése és jóváhagyása révén az ügynökség minimálisra kívánja csökkenteni az állatkísérletek számát.
 
RMS        Ebben az oszlopban szerepel a referens tagállam, amelyiknek      
                feladata a kérdéses hatóanyaggal kapcsolatos vizsgálatok   
                elvégzése
 
„S”        „Safety” a veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozó       
               mondat.
 
Így lehet uniós jogszabályokat keresni
magyarul, románul illetve mindkét nyelven egyszerre:
 
Példánkban "a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében
említett tízéves munkaprogram második szakaszáról szóló 2032/2003/EK
rendelet módosításáról szóló 2005. június 13‑i 1048/2005/EK bizottsági
rendeletet" igyekszünk megkeresni.
 
2. Itt kattintsunk a kívánt nyelvre.
Megjegyzés: innen a magyar nyelvű változatot tekintjük át, de a jobb fölső sarokba klikkelve bármikor válthatunk a nyelvek között.
3. Balra fönt az "EGYSZERŰ KERESÉS"‑re (vagy valamelyik alatta lévő szövegre) kattintva keressük meg az adott jogszabályt.
Kereshetünk:
‑ Szavak szerint: itt elegendő beírni a rendelet címének egy részét (akár egyetlen szót is), de a rendeletből magából is beírhatunk egy szót vagy szókapcsolatot. Utóbbi esetben nyilván elég sok találatot fogunk kapni, de így elég könnyen áttekinthetjük, hogy melyik uniós jogszabályok tartalmazzák pl. a "biocid" szót, vagy mást.
- A dokumentum száma szerint: (természetes szám) példánkban ez a legegyszerűbb, mert tudjuk a dokumentum számát, tehát megadjuk az évszámot (2005) és a rendelet számát (1048).
- További lehetőségek szerint is kereshetünk:
(elfogadás, megjelenés stb. dátuma, elfogadó szerv, jogszabály típusa stb.) 4. Előbb‑utóbb, valamelyik keresési úton kapunk egy találati listát, ahol az egyes találatok kb. úgy néznek ki, mint most a mi példánk.
Tehát: 
 32005R1048
A Bizottság 1048/2005/EK rendelete (2005. június 13.) a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett tízéves munkaprogram második szakaszáról szóló 2032/2003/EK rendelet módosításáról (EGT vonatkozású szöveg) HL L 178., 2005.7.9., 1—98. o. (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)  HL L 287M ., 2006.10.18., 109—206. o. (MT)
 
    Bibliográfiai adatok + Szöveg (a szöveg megjelenítése két nyelven)
 
* * *
 
Legfölül a jogszabály ún. CELEX‑száma található (amit a hivatalos
számából képeztek), alatta a címe, majd a megjelenés adatai
(HL = Hivatalos Lap).
 
Számunkra a legalsó három sorban található linkek érdekesek:
 
‑ Bibliográfiai adatok ‑ ide kattintva eljutunk a rendelet részletes adataihoz (cím, megjelenés, előkészítő dokumentumok, témakörök, kapcsolódó jogszabályok (előzmények, módosítások), nyelvek stb.)
‑ Bibliográfiai adatok + Szöveg (a szöveg megjelenítése két nyelven) ‑ ide kattintva a fenti adatok mellett a jogszabály szövegét is megláthatjuk. Ha az oldal tetején található kétbetűs nyelvkódok (pl. DE, FR, RO stb.) valamelyikére kattintunk, akkor egy olyan oldalra jutunk, ahol egyetlen képernyőn egymás mellett két hasábban két különböző nyelven találjuk meg a jogszabályt. Ha szerencsénk van (elsősorban az újabb szövegeknél), akkor még a tördelés is megegyezik, tehát pontosan egymás mellett látjuk például a román és a magyar bekezdéseket. Régebbi szövegeknél ehhez esetleg valamennyit görgetni kell a képernyőt.
 
‑ html ‑ A jogszabály szövege webes formátumban.
‑ pdf ‑ A jogszabály formátuma PDF (nyomtatható) formátumban.
 
Megjegyzés: az uniós jogszabályok is változnak, ezért fontos, hogy a "Bibliográfiai adatok" képernyőn a módosításokat is megnézzük. A html és a pdf változatok ugyanis az eredeti szöveget tartalmazzák, amely mára már módosulhatott. Lehet, hogy a bibliográfiai adatoknál egységes szerkezetbe foglalt változatot is találunk, ahol egyetlen dokumentumban láthatjuk az adott jogszabályt és a módosításait.
 
* * * * *
Az uniós jogszabályoknak két fő típusuk van:
 
Rendelet: közvetlenül érvényes az egész Európai Unióban ‑ többek között Romániában és Magyarországon is ‑ abban a formában, ahogy az a Hivatalos Lapban megjelent, és itt az EUR‑Lexen olvasható. Pont úgy működik, mintha magyar (vagy román) törvény vagy miniszteri rendelet lenne, az adott tagországnak semmit sem kell vele tennie. Ezért szokták "kemény" jogszabálynak hívni.
 
Irányelv ("puha" jogszabály): miután a Hivatalos Lapban (és az EUR‑Lexen) megjelent, a tagországoknak van egy‑két‑három évük, hogy a saját jogrendjükbe "átültessék", vagyis olyan törvény(eke)t, törvénymódosításokat, miniszteri rendeleteket stb. hozzanak, amelyek segítségével az irányelv az adott országban alkalmazható lesz. Ezek után tehát nem az adott irányelvet alkalmazzák az adott országban, hanem az irányelv alapján készült nemzeti jogszabályt. Az ország
jogszabályaiban mindig szerepel egy utalás az adott irányelvre. A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK tanácsi irányelvre Magyarországon pl. az alábbi jogszabályok hivatkoznak:
 
A román jogszabályok szintén elérhetők az interneten ingyen (csak sajnos nem tudom, hol).
 
A román hivatalos lap honlapja magyarul is létezik:
 
És van egy csomó jogszabályokat tartalmazó oldal, de utána kell járni, melyik mennyire használható:
 
 
Hasznos lehet még:
 
 
Faanyagvédelmi Tudásközpont

Telefon: 06 (26) 325 554
E-mail: 

MAGASTETŐK FAANYAGVÉDELME, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TETŐTÉR BEÉPÍTÉSÉRE

Osszuk a feladatot rögtön két részre, mert más a tennivalónk, ha új tetőt építünk és részben más, ha egy régi padlástér beépítését határozzuk el.

ÚJ TETŐK FAANYAGVÉDELME:

Új tető építéséhez felhasználásra kerülő új faanyagot remélhetőleg védetten vásároljuk és akkor csak a levágott, lefaragott felületek újra kezeléséről kell gondoskodni.

Itt két buktatót kell elkerülnünk:

Egyrészt valahogy meg kell győződnünk arról, hogy méregdrága faanyagunkat valóban megvédték-e, vagy csak egy kis „emfix” van rajta. Nem egyszerű dolog.
A védelemről célszerű műbizonylatot kérni, kétely esetén bevizsgáltatni. Laboratóriumban minden védőszer kimutatható!

Másrészt a kivitelezőt arra kell rábírnunk, hogy a levágott, faragott felületek utólagos kezelést végezze el. Nehéz faladat ez is. Kőkemény műszaki ellenőrzésre és lehetőleg színezett védőszerre van szükség.

Az unióban a helyszíni áztatgatásokkal történő védelemre már eléggé kockázatos dolog. Nagyobb mennyiségben csak fatelepeken szabad védőkezelni a faanyagot. A helyszínen csak az ún. utókezelésre, a lefaragott fűrészelt felületeken a vegykezelés utólagos javítására van lehetőség.

Gondoljuk el, hogy milyen fontos a védelem, hiszen ha beépítjük a tetőteret, jószerivel mindent eltakarunk. Ha nincs, vagy nem kielégítő a védelem, akkor az eltakart terekben vidáman élnek a károsító gombák és rovarok, ameddig tönkre nem teszik az egész szerkezetünket.

Ha nem építjük be a tetőteret, akkor sem sokkal jobb a helyzet, hiszen nem számíthatunk arra, hogy az épület üzemeltetője vizsgálgatni fogja, hogy nem lépett-e fel valamilyen károsító.

Új tető tervezésénél nem szabad megfelejtkeznünk a faanyagvédelem „vegyszermentes” változatáról sem, vagyis arról, hogy a faanyagot úgy építsük be, hogy rontsuk a károsítók életfeltételeit. A faanyag legyen száraz, és biztosítsunk olyan körülményeket, hogy száraz is maradjon. A szerkezetben kerüljük a páralecsapódást, biztosítsuk az átszellőzést, kerüljük a túlzott felmelegedést stb.
Ezek az intézkedések ugyan nem teszik fölöslegessé a kémiai védelmet, de jó körülmények biztosítása esetén egy fokozattal „szelídebb” védőanyagok is felhasználhatók.

RÉGI TETŐSZERKEZETEK FAANYAGVÉDELME:

Régi tetőtér esetében (akár beépítjük, akár csak rekonstrukciót végzünk), már nem ennyire egyszerű a feladat. A régi szerkezetet különböző élő- és nem élő károsítók rongálhatják.
Célszerű ezért már a tervezés megkezdésekor „faanyagvédelmi szakvéleményt” készíttetni, amelynek ismerete nagyon megkönnyíti a statikus tervező munkáját. Magára valamit adó építési hatóság faanyagvédelmi szakvélemény nélkül nem is ad engedélyt régi tetőtér beépítésére.
Ezután el is kell végezni mindazokat a faanyagvédelmi munkákat, amelyeket a faanyagvédelmi szakértő előír.

Aktív (élő) fertőzés esetén ajánlatos szakcéget igénybe venni és a szerződésben jó hosszú garanciaidőt (8-10 év) kikötni.

ÁLTALÁBAN EZEKET A MŰVELETEKET KELL ELVÉGEZNI:

A védekezési munkák során a szerkezetet gondosan meg kell tisztítani, le kell faragni azokat a felpuhult részeket, amelyek a teherhordásban amúgy sem vesznek részt. Az ezután megmaradó felületeket vegyszeres védelemben kell részesíteni. Alaposan meg kell vizsgálni és védeni a csomópontokat. Gyakran előfordul, hogy a gerendák felfekvési felületeit fúrt lyukak segítségével, védőszerrel kell feltölteni.

Gondosan ügyeljünk, hogy a szerkezeti pótlások kizárólag védőkezelt faanyaggal történjenek. Ennek elmulasztása esetén arra kell számítanunk, hogy a régi, kiszáradt csökkent tápértékű faanyagban senyvedő károsítók rávetik magukat a finom, könnyen emészthető új anyagra és rövid idő múlva az új anyag rosszabb lesz, mint a régi.

Külön figyelmet kell szentelni a falba benövő gombáknak, amelyek a szerkezet cseréje után, a falból visszatérve viharos gyorsasággal pusztítják el a beépített új faanyagot.
Ha a faanyagvédelmi szakértői vélemény ilyen fertőzést talál, pl. házi kéreggomba, vagy könnyező házigomba, okvetlenül szakvállalattal végeztessük a mentesítést.

A tetőterek beépítésénél nem kell mindenáron törekedni a szilárd födémek kialakítására. Egy korszerűen kivitelezett, jól kezelt fafödém évszázadokig képes betölteni a feladatát. A fafödémre különösebb kockázat nélkül vizes helyiség is elhelyezhető, csak a védőanyagokat kell jól megválasztani és – ami a legnehezebb – a technológiát kell szigorúan betarta(t)ni. Ha mégis szilárd födém kialakítása mellett döntünk, akkor a megfelelően kezelt fafödém bentmaradó zsaluként csökkentheti a kivitelezési költségeket.

TETŐTEREK TŰZ ELLENI VÉDELME:

Tágabb értelemben a faanyagvédelemhez sorolhatjuk a tűz elleni védelmet is, ami közösségi célt szolgáló épületek, vagy „forgalmas” beépített tetőterek esetében talán még fontosabb, mint másutt.
A tűzvédelmet az új szabályozóknak megfelelően tűzmegelőzési szakértő által készített tűzvédelmi műszaki leírás alapján kell elvégezni

Terjedelmi okokból a faanyagvédelmi problémák megoldásának részletezésére nem térhetünk ki, de kérésre szívesen küldünk tervezési segédletet, vagy szaktanácsot adunk a Faanyagvédelmi Tudásközpont +36 26 325 554 számán”.

Babos Rezső
faanyagvédelmi szakértő    
www.pannon-protect.eu
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A KÖNNYEZŐ HÁZIGOMBA KIIRTÁSA
A CSÍKSOMLYÓ/CSOBOTFALVAI TEMPLOMBÓL
 
Csíksomlyót mindnyájan ismerjük, de nem mindenki tudja, hogy közigazgatásilag Csíkszeredához tartozik. Csobotfalva egybeépült Csíksomlyóval, így szintén Csíkszeredához került. Egyházi szempontból a Csíksomlyó/Csobotfalvai plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki Főesperesi Kerületéhez tartozik, plébánosa T. Kovács Attila. Címe: 530204-Miercurea-Ciuc, Str. Kájoni János 47. jud. Harghita.
 
A könnyező házigomba, tudományos nevén Serpula lacrymans épületeink legveszedelmesebb ellensége. Mindent elpusztít, ami cellulózt tartalmaz. Lebontja a faanyagot, elpusztítja a papírt, textíliát, szigetelőanyagokat. A megtámadott faanyag megsötétedik, szálirányára merőlegesen repedezik, elveszti szilárdságát, végül kézzel morzsolható apró kockákra esik szét. A könnyező házigomba a száraz faanyagot éppúgy elpusztítja, mint a nedveset. A gomba fonalai 8-10 méterre is elnőnek, hogy új táplálékforrást találjanak. A táplálék keresése során a fonalak (micéliumok) áttörnek az épületek tégla, beton, vagy agyagfalain. Maga a gomba ugyan nem mérgező, de spórái irritálhatják a légzőszerveket, különösen a gyerekekét. Nem jó a gombával együtt élni, és ha nem sikerül kiirtani, tönkreteheti az egész házat.
 
A Csíksomlyó/csobotfalvai templom utolsó újjáépítése 1817-ban fejeződött be, a templom ekkor nyerte el mai neobarokk alakját.
1. sz. fotó: A templom nyáron (Dénes László)
A templomban 2002 körül észlelték a gombafertőzés jeleit. Ekkor régészeti feltárással egybekötve vélték megoldani a problémát. Nem volt sikeres a vállalkozás. Elképzelhető, hogy akkor jutott el a fertőzés, a templom addig gombamentes területeire is.
2011 elején fordultak a gombamentesítést a Kárpát medencében évtizedek óta sikerrel végző Pannon-Protect Kft-hez (www.pannon-protect.eu), illetve a tulajdonában lévő Segesváron bejegyzett Abies-Transsylvania céghez. A munka szinte azonnal megkezdődött.
Az első padlóbontások azt mutatták, hogy a fertőzés a templom északi fala mellől indult el, és kezdetben úgy látszott, nagyjából a templomhajó feléig terjedhet. (2. sz. fotó)
 
2. sz. fotó: Termőtestek a padlón (Babos R.) 3. sz. fotó: A kaláka (Babos R.)
A fertőzött anyagok kitermelését és elszállítását a falu népe, olykor 40-50 férfi, szakfelügyelet mellett kalákában végezte. (3. sz. fotó) Összességében mintegy 370 m3 fertőzött töltésanyagot távolítottak el. Minden fertőzött faanyag azonnal elégetésre került.
A munka közben vált nyilvánvalóvá, hogy a templomhajó padló alatti teljes területe, a torony alatti szobák, valamint a sekrestye és az oldalkápolna is gombafertőzött. (4. sz. fotó)
 
4. sz. fotó: A padló elgombásodott tartószerkezete (Máthé Zs.)
A padokat már előbb kibontották és elszállították. Fertőzött részeik „amputálása” után az elemeket újragyártják. A megmaradó részeket DIFFUSIT HOLZBAU B védőszerrel kezelik.
A mellékoltárokat és az oldalkápolna oltárát le kellett bontani, és DIFFUSIT HOLZBAU B védőszerrel történt kezelés után tároljuk a visszaépítésig. A gomba számos helyen belenőtt a külső falakba is!
A templom padlója alól középkori falmaradványok és téglaburkolatot került elő. A 2002-2005-ös régészeti feltárás során ezeket már dokumentálták. A gombakár felszámolása során azonban, rendkívül alaposan kellett elvégezni a feltárást, ennek következtében a maradványok teljes szépségükben, épen kerültek napvilágra. (5. és 6. sz. fotó)
 
l5. sz. fotó: A középkori templom téglaburkoata (Babos R.) 6. sz. fotó: A középkori templom falmaradványa (Babos R.)
Botár István régész szerint a Csíki medencében egy modern templomon belül még sosem lehetett ilyen tisztán látni egy középkori templom négy építési fázisát. Jól látható a régi szentély fala, középen az oltár alapja a tégla padlóburkolattal. Láthatók a régi templom külső falai és a támasztó pillérek, a régi déli bejárat, a szentségtartóhoz vezető lépcső. A 12. században itt már templom állt, valószínűleg Csíkszék legrégibb kőtemploma. (You Tube: Csobotfalva)
Ami jó a régészeknek és a műemlékvédőknek, nem okvetlenül jó a gombamentesítőknek. A gombafonalak át, meg átszőtték a történelmi falmaradványokat, és a fal belsejében igen védett helyen tenyésznek. A mentesítés szempontjából legegyszerűbb és legbiztonságosabb lenne a falmaradványok elbontása és eltávolítása. Esetünkben ez nem járható út.
A gombamentesítést a fertőzés behatárolása, a falak megtisztítása, a fugák kimélyítése után lángkezeléssel kezdődik, amikor leégetik a falakról az esetleg megmaradt gombaképleteket. A hőkezelés másik feladata a fal felmelegítése, amivel néhány centiméteres mélységben igyekeznek elpusztítani a falban lévő gombafonalakat. (7. sz. fotó)
 
7. sz. fotó: Gombafonalak pusztítása hőkezeléssel (Babos R.)
A falazat belsejében lévő gombafonalakat a speciálisan erre a célra fejlesztett DIFFUSIT M gombaölőszer falba töltésével irtják ki. A fal felületének kezelésére a szintén speciálisan erre szolgáló DIFFUSIT S védőszert használnak. Ezeket a védőszereket a Berlini Építéstechnikai Intézet (Deutsche Institut für Bautechnik) minősíti, ami az Unióban a legmagasabb minőségi garancia. Ezek az anyagok mésztűrők, hatástartamuk sok év, szagtalanok és mérgezőképességük emberre nézve minimális.
A Csíksomlyó/Csobotfalvai templomban a határoló falakba fúrt lyukakba csepegtetéssel juttatták a védőszert (8-9. sz. fotó). A történeti falmaradványokba csak függőleges lyukakat lehetett fúrni, ezeken keresztül itatták át a köveket összekötő habarcsot. (10. sz. fotó) A falakba összesen mintegy 1800-2000 liter DIFFUSIT M gombaölőszer került.
 
8. és 9. sz. fotók: A határoló falazat vegyszeres mélyvédelme (Babos R.) 8. és 9. sz. fotók: A határoló falazat vegyszeres mélyvédelme (Babos R.)
8. és 9. sz. fotók: A határoló falazat vegyszeres mélyvédelme (Babos R.)
 
A kiszabadított és előkészített falfelületekre további 450-500 liter DIFFUSIT S gombaölőszert permeteztek. (11. sz. fotó)
 
10. sz. fotó: A középkori falazat vegyszeres mélyvédelme (Babos R.) 11. sz. .fotó: A falazat vegyszeres vegyszeres felületvédelme (Babos R.)
Az égetés és a külső-belső vegykezelés után a kihordott fertőzött feltöltés helyére új töltésanyag kerül. A beépítésre kerülő töltésanyag nem tartalmazhat szerves anyagot. Lúgos kémhatását kb. 80 kg/m3 pormész (mészhidrát) hozzáadásával kell biztosítani. (A gomba anyagcseréje során oxálsavat is termel, ami a fejlődését gátolná, de közömbösítése érdekében a gomba kedveli az enyhén meszes közeget. A mésszel erősen lúgosított töltésanyag, viszont meggátolja a gomba fejlődését.)
Úgy tűnhet, hogy a munka során sok a túlbiztosítás. Figyelembe kell azonban venni, hogy a történeti falmaradványokban biztosan marad élő gomba, amely életképességét esetleg sok évig megtartja. Meg kell akadályozni, hogy a felszínre törjön. Ennek érdekében veszik körbe erősen lúgos „szigeteléssel” a faltömböket.
Az új burkolat fűrészelt kőből készül, és a padokat összefogó fagerendákat is vékony gumi, vagy fémszalaggal választják el a padozattól.
 
A kivitelező Abies-Transsylvania cég, és tulajdonosa a pomázi Pannon-Protect Kft. 12 év garanciát vállalt az épület gombamentességére.
PDF Roman
PDF Magyar
 

Babos Rezső
ügyvezető igazgató
c. egyetemi docens

(Serpula lacrymans)

Beszéljünk róla.

Érdemes, mert képes lebontani a házunkat…

Munkáink során egyre gyakrabban találkozunk megroggyant házakkal, elmozdult tetőkkel, szétbomlott parkettákkal, padlókkal. A felelőst keresve, szinte mindig megtaláljuk a „könnyező házigomba” (Serpula lacrymans) fonalait, vagy termőtestét.

Kétségtelen, hogy házainknak a könnyező házigomba a legnagyobb ellensége. Minden cellulóz tartalmú anyagot elpusztít. Lebontja a fát, de a rétegelt ragasztott lemezeket is. Elpusztítja a könyveket, a cellulóz tartalmú textíliákat és szigetelő anyagokat. Táplálékot keresve fonalai (micéliumai) messze elnőnek és közben méteres beton-, vagy téglafalon, is áthatolhatnak. Nedves környezetet teremt maga körül, és ezzel tovább rongálja az épületet.

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy mi okozza egy-egy épületben a gombafertőzés kialakulását. Erre azt mondhatjuk, hogy a fertőzés megindulásához szükséges körülményeket szinte mindig valamilyen építési-, vagy üzemeltetési hiba teremti meg.

A gombaspóra csírázásához bizonyos feltételek szükségesek: ilyen például, a faanyag felületének enyhe savassága. Ha a faanyagunk penészes, pincegombával fertőződött, vagy egyszerűen csak esik rá a savas eső, máris adott a gombafertőzés kialakulásának lehetősége.

A gombaspóra csírázásához faanyag optimális hőmérséklete 22-24ºC. Kedvező, ha a faanyag nedvességtartalma nem kevesebb, mint 18-20 százalék. Segíti a csírázást, ha áll a levegő, nincs léghuzat.

Gombaspóra mindig van a levegőben bőségesen. Ha közülük csak egyetlen egy kerül oda, ahol ezek a kedvező körülmények összeállnak, akkor az kicsírázik és elindul a fertőzés.

Még gyakoribb jelenség, hogy az épületbe a gombát fertőzött faanyaggal hurcolják be.

Az 1. sz. fotón egy gerendaház oldalfala látható. A vadonatúj, fertőzésmentesnek látszó, de nem védett faanyag közé beépítettek néhány bontásból származott, fertőzött gerendát, és néhány év alatt szinte az egész épület elfertőződött.

 

 1. sz. fotó

Fertőzött gerendák mellé beépített egészséges faanyag

Sokszor a beépítés után több év is eltelik, mire a gomba újból elkezd fejlődni, és akkor elindul a küzdelem. A „gombatulajdonosok”, elképesztő történeteket szoktak mesélni arról, hogyan harcolnak sokszor évekig eredménytelenül a gombával.  

Ezeknek a „népi gyógymódoknak” összegyűjtése és dokumentálása valóságos kincsesbánya lehetne egy néprajzos számára.

A mi szempontunkból viszont az jelent - nem elhanyagolható - problémát, hogy ezek a gombairtási módszerek szinte teljesen hatástalanok.

Érdemes felsorolni néhány gyöngyszemet, hogy ne merüljenek a feledés homályába:

Erdélyszerte elterjedt módszer a gombának a gázolajjal, „motorinával” történő locsolása. A motorina könnyező házigombának nemigen árt, de a házat gyakorlatilag lakhatatlanná teszi, olyan mérhetetlenül büdös. Ki akar egy olajfinomítóban lakni… Ezen felül tűzveszélyes, elszennyezi a talajvizet, beszívódik a falba, ledobja magáról a festéket stb. A legnagyobb baj azonban, hogy a gomba tovább él. Lehet, hogy amelyik részét éppen nyakonöntötték elpusztul, de ez az egész gombának csak egy kis része.

A többi vidáman él és fonalait sebesen növeszti tovább, hogy pótolja a veszteséget.

A Kárpát medence más részein szelídebb emberek megelégednek a gomba termőtestének lekaparásával és valamilyen fertőtlenítőszeres mosogatásával.

Ez olyan mintha mondjuk egy körtefát, úgy akarnánk elpusztítani, hogy rendre leszedjük róla a termést.

Harcosabb egyének a gombát rézgáliccal „kékkővel” szokták permetezni.

Ennek, ha nincs is hatása, de legalább van némi elméleti alapja, hiszen a peronoszpóra is gomba éppúgy, mint a könnyező házigomba. Sajnos azonban nincs több közük egymáshoz, mint a fűszálnak a tölgyfához. Ha ki akarom vágni, egyikhez kasza kell, a másikhoz balta. Cserélni nem lehet.

A könnyező házigomba ugyan nem örül, ha rézgáliccal permetezik, de különösebben nem is bánkódik. Hamar kiheveri és növekszik tovább.

Egészen egyedi ötlet a kukorica gyomirtó szer harcbavetése. Ez is növény, az is növény, mondta a gazda, és ebben tévedett. A gomba ugyanis nem növény. Fehérjeszerkezete alapján egy időben inkább az állatok közé akarták sorolni. Mára megszületett az egyetértés a biológusok között, miszerint a gomba nem növény, nem állat, hanem gomba. A gyomirtószeres kezelés tényleges hatásosságáról nem tudtunk meggyőződni, mindenesetre a ház szaga vetekedett egy növényvédőszer raktáréval. Ha egy lakás ilyen büdös, úgyis ki kell belőle költözni, és akkor már majdnem mindegy, van-e benne gomba, vagy nincs.

Kísérletező kedvű polgárok csatába indulnak étolajjal (ez akkor élvezhető, amikor megavasodik a gerendán), sóval vagy hamuval, esetleg trágyalével, néha egy kis vízüveggel stb. Van, aki azt tervezi, hogy felgyújtja a házat, ami a gombamentesítés szempontjából kétségkívül korrekt megoldás, csak igen költséges. (Előtte tanácsos megnézni, vajon be van-e fizetve az utolsó biztosítási csekk…)

Majdnem mindenkinek van ezeken kívül is egy – vagy több – csalhatatlannak vélt módszere a gomba elpusztítására.

Nézzük meg akkor közelebbről milyen is ez az élőlény, amely majdnem annyi téveszmét gerjeszt, mint egyik-másik filozófus.

 A könnyező házigomba tudományos neve régebben Merulius lacrymans volt, újabban Serpula lacrymans-nak hívja a nemzetközi irodalom. Rendszertanilag a bazídiumos gombák közé, ezen belül pedig a redősgombák közé tartozik. Termőteste többé-kevésbé vastag húsú, aljzatra fekvő, ritkábban konzolosan álló.

 

 2. sz. fotó

Könnyező házigomba (Serpula lacrymans) aljzatra fekvő termőteste

 

3. sz. fotó

Könnyező házigomba (Serpula lacrymans) elöregedett, konzolos termőtestei

Húsa fehér, a termőréteg ráncos, redős, kezdetben világossárga, majd rozsdabarnává sötétedik. Micéliumai és nyalábjai 1-6 mm vastagok lehetnek, és kötegekbe állhatnak össze.

A nyalábok és kötegek meghajlítva pattanva törnek.

 

 4. sz. fotó

Könnyező házigomba (Serpula lacrymans) micélium kötegei

A könnyező házigomba a megtámadott fatestben lévő cellulóz molekulákat rövid idő alatt szétbontja, miáltal a faanyag ugyanúgy széttöredezik, mint ahogy széttöredezne mondjuk a vasbeton, ha elvagdalnák a benne lévő vasat. Úgynevezett vörös korhadást okoz és nagyon jellegzetes tünet a faanyag szálirányára merőleges repedések feltűnése.

 

5. sz. fotó

Könnyező házigomba (Serpula lacrymans) bontásának következtében kialakuló, szálirányra merőleges repedések

Amikor a fertőzés már elindult hiába szárad ki a faanyag, mert megkezdődött a cellulóz molekulák vízzé és széndioxiddá történő lebontása,. A lebontás során képződő víz ekkor már elegendő a gomba számára, hogy életét fenntartsa, sőt a fölösleget – nomen est omen – kikönnyezi a termőteste szélén.

A könnyező házigomba sem él örökké, de azért ne számítsunk arra, hogy magától elpusztul!

A száraz körülmények közé került micélium több évig is megőrzi életképességét, és ha a környezete nedvesebbé válik, tovább fejlődik. A gomba sokszor hosszú ideig nem hoz termőtestet, de ettől még változatlan intenzitással pusztítja a faanyagot (6. és 7. sz. fotó), máskor viszont „gyönyörű” termőtestek születnek, lásd a 2. és 3. sz. fotókat.

Sokszor találtunk elöregedett termőtesteket, amelyek évek alatt sem terjedtek tovább, pedig megtehették volna… szerintünk legalábbis. Máskor viszont a gomba elözönlötte a rendelkezésére álló területet, viharos sebességgel pusztított és hozott termőtesteket.

Melyik miért történt? Az okokat nem ismerjük, pedig biztosan vannak.

 

              6. sz. fotó                                                            7. sz. fotó

A könnyező házigomba termőtest létrehozása nélkül is képes a faanyag elpusztítására

 Mit tegyünk, ha gombafertőzést észlelünk?

Először is őrizzük meg a nyugalmunkat és higgyük el, hogy minden pesszimista vélekedés ellenére a könnyező házigomba kiirtható az épületből!

Nem egyszerű művelet, de ennek az írásnak a szerzője csaknem 28 év alatt mintegy 700 épületből irtotta ki a könnyező házigombát úgy, hogy mindössze egyetlen esetben történt visszafertőződés.

Gombafertőzés észlelése esetén tehát a legjobb megoldás, ha fölvesszük a telefont, és szakembert hívunk.

A legrosszabb megoldás, ha neki kezdünk szétszedni a házat. Ez esetben a szakember, már nehezen tudja megtalálni a gócot, behatárolni a fertőzést és bizonytalan lehet a védekezés hatásossága.

A védekezés általános folyamata:

- Meg kell állapítani a fertőzés kiindulási helyét, meg kell állapítani a fertőzés okát, hogy azt megszüntethessük.

- Meg kell állapítani a fertőzés határait az épületben, minden irányban. Ezt hívják a fertőzés behatárolásának.

- Ki kell alakítani a biztonsági sávokat, általában a még észlelt utolsó gombafonaltól 80-100 cm távolságra.

- Gondoskodni kell az épület többi részének védelméről taposótálcákkal, ideiglenes vegyszeres védelemmel, bútorok fertőtlenítésével, letakarásával stb.

- A biztonsági sávok által határolt területről minden fertőzött szerkezeti részt, töltést stb. ki kell bontani. A bontásnál figyelembe kell venni a statikai, műemléki, gazdaságossági szempontokat.

 

8. sz. fotó

A gombafonalak követése, (a fertőzés behatárolása) másfél méterrel a padlószint alatt

 

9. sz. fotó

Szerencsésebb esetben a pincefödémen megállt a fertőzés

 - Nagyobb épület esetén a fertőzött törmeléket a helyszínen kell fertőtleníteni, és zárt csomagokban kell az épületből kihordani. Ugyanez érvényes a fertőzött faanyagra is, amelyet a lehető legrövidebb szállítás után el kell égetni. Szigorúan tilos a fertőzött faanyagot eltenni téli tüzelőnek, vagy bárhová beépíteni, vagy betárolni.

- A törmeléket hatóságilag kijelölt helyre kell szállítani és előírásosan elföldelni akkor is, ha a helyszíni fertőtlenítése megtörtént. A kibontott ép téglákat össze kell törni, nehogy valaki összeszedje és beépítse.

- A vakolatokat a szakértő által meghatározott területen le kell verni, a fugákat legalább 1,5 cm mélyen ki kell vésni.

- Az így kiszabadított felületeket hőkezelésben kell részesíteni legkevesebb 15 perc/m2 ideig. Eközben ügyelni kell, nehogy meggyulladjon az egész ház.

 

10. sz. fotó

Kibontott, könnyező házigombával fertőzött falfelület hőkezelése

- A hőkezelt felületeket DIFFUSIT M vizes oldatával kell mázolni, vagy permetezni. (A DIFFUSIT M kifejezetten könnyező házigomba fertőzések megszüntetésére kifejlesztett védőszer. Teljesen szagtalan, színtelen, méregjelzése nincs, de gombaölő hatása kiváló.) Nemcsak a falakat, hanem a környező fafelületeket is kezelni kell.

 

11. sz. fotó
Könnyező házigombával fertőzött fa-és falfelület kezelése gombaölőszerrel

- Amennyiben a szakértő úgy dönt, akkor a könnyező házigombával fertőzött falakba DIFFUSIT M vizes oldatát kell bepréselni, vagy betölteni. A kívánt mennyiség elérése után a lyukakat vegyszeres habarccsal le kell zárni.



12. sz. fotó
Gombaölőszer beitatása a könnyező házigombával fertőzött falba


- A kiemelt feltöltések helyett szerves anyagtól mentes homokos kavics feltöltést kell visszaépíteni legkevesebb 80 kg/m3 mészhidrát (porráoltott mész) hozzáadagolásával.

- Az épületbe kizárólag védőkezelt faanyagot szabad beépíteni.

- A beépítésre kerülő padlókat, lambériákat stb. egy évig nem szabad sem festeni, sem lakkozni, vagy bármilyen felületlezáró anyaggal kezelni.

Ez a felsorolás természetesen csak rövid áttekintése a gombamentesítés folyamatának.

A tényleges munka nem képzelhető el szakember irányítása nélkül. Amennyiben a munkát idegen kivitelező végezi, ragaszkodni kell legalább 5-6 éves garanciához, amit írásban kell rögzíteni. Ugyanilyen fontos, hogy a felhasználásra kerülő védőszereknek uniós, engedélyük legyen, és a gyártó, vagy a forgalmazó adjon hozzá megfelelőségi nyilatkozatot.

A gombamentesítést mindig jelentős és költséges helyreállítás követi. Nem szabad kockáztatni, hogy visszafertőződés miatt a helyreállított részeken esetleg elölről kezdjék a mentesítést.


Babos Rezső
c. egyetemi docens
faanyagvédelmi szakértő
Magyar Mérnöki Kamara
FA-12 13-10486

Könnyező házigombával kapcsolatos kérdéseivel forduljon a Faanyagvédelmi Tudásközponthoz az alábbi elérhetőségeken:

Faanyagvédelmi Tudásközpont

Telefon: 06 (26) 325 554
E-mail: 

Romániában: Kaszta Attila (könnyező házigomba mentesítés, faanyagvédelmi kivitelezés): 40 753 941 439

Fotójegyzék:

1. sz. fotó:  Fertőzött gerendák mellé beépített egészséges faanyag. Erdély, ivói Kolping ház. 
                  (Fotó: Babos)
2. sz. fotó: Könnyező házigomba aljzathoz simuló termőteste a gávavencsellői Dessewffy
                   kastélyban. (Fotó Babos)
3. sz. fotó: Könnyező házigomba konzolosan álló termőteste a gávavencsellői Dessewffy
                   kastélyban. (Fotó: Babos)
4. sz. fotó: A gomba micéliumai kötegekbe állnak össze. Gödöllő, Grassalkovich kastély.
                   (Fotó: Babos)
5. sz. fotó: A cellulózmolekulák elbontásának eredményeképpen szálirányra merőleges
                    repedések képződnek. (Fotó: Internet)
6. sz. fotó: Nem képződött termőtest, a gomba mégis szétbontotta az ajtótokot. Hévíz, üdülő
                    (Fotó: Babos)
7. sz. fotó: A gomba micéliumai elborították az egész pincét, termőtest még nem képződött.
                     (Fotó: Internet)
8. sz. fotó: Gombafonalakra „vadásznak” egy budapesti bírósági épületben. (Fotó: Babos)
9. sz. fotó: Ebben a lakásban elegendő volt ilyen kis bontás. (Fotó: Bánky)
10. sz. fotó: Fertőzött falazat kiégetése a csíksomlyói kolostorban. (Fotó: Tövissi Zsolt)
11. sz. fotó: Falazat permetezéses védelme a Budapesti Szent István Bazilika tetőterében.
                    (Fotó: Babos)
12. sz. fotó: Falazat mélyvédelme, Diffusit M oldat becsepegtetésével egy szombathelyi
                       műemlék épületen. (Fotó: Babos)

Lap tetejére
JSN Boot template designed by JoomlaShine.com