A házak olykor-olykor leégnek. Nem mindig, de elég gyakran ahhoz, hogy szenteljünk egy kis figyelmet a fa- és a tűz viszonyának. Faházaink nem égnek gyakrabban, mint a kőházak, mert ami igazán ég, az a kőházakban is általában fából készül, ezek pedig a mennyezetek és a tetők.

A faanyagú szerkezet éghető ugyan, de tűzben való viselkedése bizonyos körülmények között még kedvezőnek is mutatkozhat összehasonlítva, pl. fémekkel, vagy műanyagokkal.
A fa égése csak fokozatosan alakul ki, égve nem csepeg, felületi lángterjedési sebessége alacsony, füstfejlesztő képessége közepes, szilárdságát csak fokozatosan, az elégett keresztmetszet arányában veszíti el.
1. ábránkon látható, hogy 800ºC körül, negyed óra után, az alumínium szerkezetnek már nyoma sincs, az acél tartó is lényegében megfolyt, a fából készült tartó pedig szilárdságának még csak 50%-át veszítette el.

A kezdeti tűz kialakulása a felület tagoltságával, megmunkáltságával, célszerűen megválasztott bevonó anyagok alkalmazásával késleltethető.

Az építkezés mely fázisában kell a tűz elleni védelemre gondolni?

A helyes válasz: legkésőbb a tervező asztalon. Már itt el kell dönteni, hogy milyen fafajból és milyen szerkezeti kialakításban „realizáljuk álmainkat”.

Ebben a fázisban kell a törvényi kötöttségeket is érvényre juttatni.

Az építőipari tűzvédelmi előírások ugyanis, az épületek rendeltetésének és a szintek számának függvényében rögzítik a követelményeket, amelyeket be kell tartani. Ezek a követelmények minden esetben érintik az adott szerkezet éghetőségét, tűzállósági határértékét, és az egyéb követelményeket.

Ez az a pont, ahol meg kell tárgyalnunk két olyan fogalmat, amelyet nagyon gyakran összekevernek az építtetők és a kivitelezők.

Az első az „éghetőségi besorolás”.

E szerint vannak könnyen-, közepesen-, és nehezen éghető, valamint nem éghető anyagok. Esetünkben legfontosabbak a közepesen éghető anyagok, mert ide tartozik valamennyi hazai fafajunk, könnyen éghetők például az egyes préselt lemezek. Fontos tudni, hogy égéskésleltető bevonatok alkalmazásával az egyes anyagokat magasabb éghetőségi besorolási osztályba lehet juttatni. Könnyen éghető anyagból tehát közepesen éghetőt, közepesen éghetőből pedig nehezen éghetőt „készíthetünk” megfelelő védőbevonat alkalmazásával.

A második fogalom a „tűzállósági határérték”, amely azt határozza meg, hogy a már égő szerkezet meddig képes megőrizni az állékonyságát. Általában építészeti szabályok rögzítik azt a követelményt, hogy a kérdéses szerkezetnek a tűzállósági határértéke mondjuk 15, 30, vagy 45 perc legyen. Ez azt jelenti, hogy az égő szerkezetnek (például egy tetőszerkezetnek), ennyi ideig állnia kell, vagy mondjuk egy ajtónak ennyi ideig nem szabad átégnie.

A tűzállósági határértéknek csak méretezéssel lehet megfelelni. A védőkezelésnek itt már nincs szerepe. A vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy ha egy védőkezelt faszerkezet végül nagy nehezen mégis meggyullad, akkor a továbbiakban majdnem úgy viselkedik, mintha nem is lett volna kezelve.

Összefoglalva, és kicsit talán pongyolán fogalmazva azt mondhatjuk, hogy az „éghetőségi besorolás” a szerkezet meggyulladására jellemző, és ezt tudjuk késleltetni különböző bevonatokkal. A „tűzállósági határérték” viszont azt határozza meg, hogy a már égő szerkezet mennyi ideig őrzi meg az állékonyságát. Ezt kizárólag méretezéssel lehet befolyásolni.

Mikor kell „égéskésleltetni”, milyen mértékű tűzállósági határértéket kell biztosítani?

Az építőipari célra alkalmas természetes faanyag, mint már említettük, a „közepesen éghető” anyagcsoportba tartozik.
Ilyen anyagból égéskésleltető szeres kezelés nélkül építhető, például
- egyedülálló családi ház, üdülőépület maximum 300 m2 kiterjedésű
tűzszakasszal,
- legföljebb 200 m2 alapterületű egyszintes tároló épület
(nem éghető anyag tárolására),
- 1000 m2-nél nem nagyobb területű mezőgazdasági gépjavító műhely,
stb.*

Az előírt mértékű „tűzállósági határérték” a vonatkozó jogszabályból tételesen megállapítható.
Gerendaházak esetében a statikailag szükséges keresztmetszetek általában tűzállósági határérték szempontjából is elégségesek.
A favázas könnyűszerkezetek esetében viszont a „tűzállósági határértéket” minden esetben, az „éghetőségi besorolást” pedig kritikus esetben, szakintézeti vizsgálattal kell igazolni.

A felsoroltaknál csak valamivel is magasabb rendű épületek (pl. iskolák, kétszintesnél magasabb lakóépületek vagy egyes közösségi épületek stb) esetében már követelmény a „nehezen éghető” tulajdonság. Ezekben az esetekben a faszerkezetű elemeket égéskésleltető kezelésben kell részesíteni. Az ilyen épületekre az előírt „tűzállósági határérték” is magasabb, amelynek teljesülését intézeti laboratóriumi vizsgálattal és/vagy tűzállósági határértékre történő számítással kell igazolni.

Az EU-hoz történt csatlakozásunk hatása

Az Európai Unió megalkotta az égési jellemzők új minősítő rendszerét. Alapvetően új vizsgálati módszerekkel a jelenleginél több alcsoportot határoznak meg a nehezen- és a közepesen éghető anyagcsoporton belül.
Az új módszerekkel megállapított jellemzők jól informálnak, a különböző fizikai tulajdonságú faválasztékok, a különböző fafajok tűzben való egymástól eltérő viselkedéséről, ezáltal is segítve a biztonságosabb megoldás választását.
A jogszabályi háttér változásának időpontja ma még pontosan nem ismert.

Faházak építésénél tanácsos minden esetben kikérni tűzmegelőzésben járatos szakértő véleményét, mert ha a törvény szerint a házainkat nem is kell minden esetben égéskésleltetni, de azért ajánlatos…
Erre a célra különféle anyagokat fejlesztettek ki a gyártó cégek.
A sóoldatok hatása viszonylag rövid idő alatt elmúlik, mert lebomlanak, vagy diffundálnak, és egyébként is rengeteg vizet kell velük a szerkezetbe juttatni.
Helyettük célszerű az ún. „hőre-habosodó” bevonatok alkalmazása. Ezek az anyagok hő hatására felhabosodnak, a tűztől elzárják és hűtik a faanyagot, így késleltetik a meggyulladását. Ezek az anyagok általában fehérek, de színezhetők. A fehérnél lényegesen drágábbak a hőre habosodó, színtelen, ún. transparent lakkok. Néhány égéskésleltető bevonat egyúttal gomba-rovarkár elleni megelőző védelemre is alkalmas.

               Szitányi Magdolna                                          Babos Rezső
           faanyagvédelmi szakértő                             faanyagvédelmi szakértő
          építész tűzvédelmi szakértő